A brikett vagy tűzifa kérdésre a választ számos tényező befolyásolja. A legnagyobb hagyománya természetesen hazánkban is a fával való fűtésnek van. Főként a hegyvidékeken, ahol a jó minőségű tüzelőt könnyen be tudták szerezni a közeli erdőkből. A brikett, mint fűtőanyag, a szénbányászat melléktermékeként jelent meg először. A magyar nyelvben ezért is van, hogy a brikett kifejezés alatt elsősorban az aprószénből préselt tüzelőanyagot értjük. A brikett kifejezésben ugyanakkor a préselés, mint eljárás a lényeges. A brikett szó francia eredetű: briquette kis téglát, téglácskát jelent.

 

A préseléses technológia miatt számos termék lehet brikett nemcsak a szén. Tágabb értelemben véve a brikett lehet a nagy méretre préselt takarmány, élelmiszer vagy bármilyen nyersanyag.  Általában 50 mm-es átmérőtől beszélünk brikettről, az ennél kisebbre préselt anyagokat pelletnek vagy granulátumnak hívjuk. A napraforgó-maghéj brikett mérete – mivel az hosszúkás henger alakú – az átmérőjét tekintve 60 mm körüli, a hossza viszont a méretre vágástól függ. Nálunk a nagyobb tűztérbe kerülő brikettek, akár az egy métert is elérhetik.

 

 

Brikett alapanyagok és tulajdonságok

 

A tüzelőanyagként használt brikett alapanyaga sok minden lehet, akár fekete vagy barnaszén, de természetes anyagok is, mint a fa, szalma, kukoricaszár vagy más növényi eredetű biomassza.

 

A brikett legfontosabb sajátossága fűtőanyagként, hogy a lobogó, pattogó fával szemben például nem ég, hanem sokkal inkább izzik, ugyanakkor magasabb a fűtőértéke, mint a tűzifának, mert a maghéj nedvességtartalma rendkívül alacsony. A napraforgó növény vízfelszívóképessége és annak nyári aratása is hozzájárul a héj alacsony nedvességtartalmához valamint az is, hogy a héjat olajsajtoló üzemből kapjuk, ahol a feldolgozás során még inkább veszít nedvességtartalmából. A biomassza brikettekről általánosságban elmondható, hogy környezetbarát és olcsó tüzelő.

 

Ezzel szemben a fatüzelésből származó füst a tökéletlen égés miatt egészségkárosító anyagokat tartalmaz, ezért jelentősen hozzájárulhat az illékony szerves vegyületek, a szén-monoxid és egyes nehézfémek kibocsátásához is.

 

A biomasszából készített brikettek hamuja is környezetbarát, így elégetésükkel jó minőségű trágyához is jutunk. A biomassza hamuknak magas a káliumtartalma, ezért bármilyen kálium tartalmú műtrágya helyett kiszórható.

 

A tűzifa fűtőértékét nedvességtartalma is befolyásolja, ami igaz a napraforgóhéjra is, csakhogy annak, ahogy fentebb leírtuk a fához képest alig van víz tartalma.

 

 

Brikett vagy tűzifa összehasonlítás eredménye

 

A napraforgóhéj brikett

 

• Fűtőértéke eléri, bizonyos esetekben meg is haladja a 20 MJ/kg-ot.
• Ugyanannyi mennyiségű, súlyú napraforgó brikett lényegesen hosszabb ideig ég, mint a tűzifa.
• A tűztérbe a megszokott famennyiségnek elég csak az 1/3-át berakni. (Amennyiben olyan a kazánunk, fűtőberendezésünk célszerű felül meggyújtani és felső irányú levegőadagolással növelni a huzatot.)
• Hamutartalmát és nedvességtartalmát tekintve a tűzifánál mindkét mutató, fatípustól, kiszáradás mértékétől függően, nagyjából 5-10-szeres.

 

A fa tüzelőanyag esetében tehát jóval több a maradékanyag és magasabb az elpárolgás, így az anyag veszteség is.

 

Így, ha minél tökéletesebb égésű tüzelőanyagot keresel, aminek a hamuját is felhasználhatod, a fűtőértéke is magasabb és ÁR/FŰTŐÉRTÉK arányban a legjobb, a fával szemben válaszd a napraforgó brikettet a fűtéshez.