Az ember ahhoz, hogy energiához jusson kénytelen a természet erőforrásait használni és nem csupán a táplálkozáshoz, hanem a hideg időszakban bizony a fűtéshez is. Évezredeken keresztül ez volt az energiafelhasználás két legfontosabb eleme. Az iparosodás megjelenésével nőtt az emberiség energia felhasználása ugyan, de sokáig ez nem veszélyeztette az egyensúlyt.
Napjainkra a helyzet azonban gyökeresen és radikálisan megváltozott. A fogyasztói társadalom embere rengeteg energiát emészt fel szinte mindenhez. A mindennapi létezéstől, a napi rutinunkon át, a közlekedéshez és a szórakozáshoz is. A kényelmünkért azonban óriási árat fizetünk, hiszen magát a természetet, a környezetünket emésztjük fel a saját kényelmünkért. Jelenkori kényelmünk árát az utánunk követő nemzedékek fogják megfizetni a szűkös energiaforrásokért zajló harc formájában.
Ahogyan azonban mi is, azért kaptuk őseinktől a földet, hogy gondozzuk és vigyázzunk rá, ugyanígy kell nekünk is tovább örökítenünk. Még egy nemzedékkel előttünk is, a XX. század második felében harmóniában éltünk vele, az ökológiai kapacitás viszonylagos egyensúlyban volt. Ekkoriban határozták meg a túlfogyasztás napját az az egy adott évben azt az időpontot, amikor a Föld bolygóból optimálisan kinyerhető éves energia mennyiség elfogy. 1970-ben ez az időpont december 23-ára esett, vagyis csupán az év utolsó hetében szipolyozta ki az ember a Földet. 2019-ben ez a nap augusztus 2.-a volt, az az, ma már évente 5 hónapban a jövő energia tartalékait éljük fel beláthatatlan következményekkel. Ennek káros hatásait mindenki tapasztalhatja.
Környezetbarát fűtés a jelenünk és a jövőnk
Az előző gondolatok ismeretében azt kell mondanunk, hogy minden egyes embernek mára kötelessége lett a környezetbarát módon való gondolkodás és ennek szellemében élni a minden napjait. A fűtésünk, ami évezredeken keresztül a második legtöbb energiaforrást igénybe vevő tevékenységünk volt, az is lehet éppen ilyen környezettudatos.
Mindenki, aki tehát rendelkezik alternatív fűtési technológiákkal – mára furcsa módon éppen a gáz nélküli fűtés jelenti ezt – jó, ha igyekszik környezetbarát fűtőanyagot választani. A szénkészletek a kőolajhoz és földgázhoz hasonlóan végesek. Ráadásul jelentősen szennyezik is a környezetet. A növényi alapú fűtőanyagok közül a fáról tudjuk, hogy hosszú évek vagy évtizedek alatt nő meg annyira, hogy optimális tüzelőanyag legyen belőle. A fák újra ültetése és növekedési ideje kiegészülve az ipar faszükségleteivel nem képes tartani az ütemet az energia igényeinkkel.
Minden olyan növényi alapú fűtőanyag tehát, amely éves szinten újratermelhető, olyan növényekből származik, amelyek évente újra nőnek és felhasználhatóak, jelentősen segít a túlfogyasztás meggátolásában, ilyen a napraforgó is, hiszen jelentős mennyiségű felhasználása éppen az iparban, az étkezési olajok előállításával terjedt el. Az előállítás melléktermékeként felhalmozott napraforgó héj kiváló alapanyaga a környezetbarát fűtésnek.
A napraforgó héjból előállított brikett ilyen módon csökkenti az ipari hulladékot és olyan környezetbarát fűtőanyag, amely lényegesen hosszabb ideig, nagyobb hatékonysággal ég és izzik, mint a tűzifa. Teljesen környezetkímélő, mivel CO² semlegesnek számít. Ez nem azt jelenti, hogy elégetése során nem szabadul fel CO², hanem azt, hogy ebből a fűtőanyagból csak annyi CO² kerül a levegőbe, amennyit a növény élete során lekötött, a napraforgó esetében ez egy év.
Más tüzelőanyagokhoz képest jelentéktelen mennyiségű a hamuja – 3-4 % – és ez is teljesen környezetbarát. A kertek tápanyagutánpótlásához is nyugodtan alkalmazható, így az égés után visszamaradt anyag sem szennyezi, sőt táplálja a környezetet.
Napraforgóhéj brikettel fűtve a Te fűtésed valóban környezetbarát lesz.
